Engem érdekel:
46.7878072,16.3490508
(
Térkép
)
A Kerca-patak Szlovéniában Goričko területén ered, és Bajánsenyénél torkollik a Kerkába. Területén megtalálható a tompa folyamkagyló, folyami rák előfordulási helye. Szitakötő-fajok közül több természetvédelmi szempontból kimagasló faj jelenlétét sikerült kimutatni. A hegyiszitakötők-félék közül a ritka hegyiszitakötő, vagy kétcsíkos hegyiszitakötő a legjelentősebb.
46.69642,15.88943
(
Térkép
)
V sredini 13. stoletja naj bi na mestu dvorca stal strelski doverc. Današnja baročna stavba dvorca Freudenau izvira iz 17. stoletja. Posebnost dvorca je vzidan okrogel rimski relief iz 2. stoletja, ki predstavlja objeta zakonca. Skozi stoletja je dvorec zamenjal več lastnikov, v začetku 20. stoletja je lastnik postal najboljši dunajski veletrgovec s kavo - Julius Meinl, po katerem so domačini poimenovali grad.
46.69747,15.90764
(
Térkép
)
S priselitvijo Prekmurcev v Apaško dolino v 30. letih prejšnjega stoletja se je v Apačah osnovala evangeličanska skupnost. Za potrebe božje službe so leta 1931 kupili hišo ob glavni cesti skozi Apače ter zemljišče za pokopališče. Hiša je bila zgrajena okoli leta 1864, obnovljena leta 1917. S prihodom prvega pridigarja, Zoltana (Zlatka) Kerčmarja leta 1932, se je cerkvena občina povsem osamosvojila.
46.8632216,16.3448644
(
Térkép
)
Az Őrségben „Szala”-ként emlegetett, még patakként csordogáló Zala folyó az itt letelepedő népesség számára sokáig létfontosságú eleme volt a tájnak. A völgy helyi jelentőségét ma elsősorban tájképi értéke adja. A patakvölgy táji szépsége mellett kiemelkedő természeti értéket képvisel. A medret kísérő égerliget és a völgyalji, domboldali kaszálórétek európai közösségi jelentőségű élőhelyek.
46.69609,15.90768
(
Térkép
)
Prvotno katoliško župnijsko pokopališče je bilo okoli cerkve v Apačah. Cesar Jožef II je leta 1784 z ediktom prepovedal pokopališča v središčih vasi zato se je na mestu današnjega pokopališča določila nova lokacija. Obzidje starega pokopališča je bilo odstranjeno že leta 1832. V zgodnjih letih 20. stoletja evangeličanskih vernikov ni bilo dovoljeno pokopavati na katoliškem pokopališču, le ob njem ali v drugih krajih.
A korabeli írások a ciszterci kolostor könyvtárának leírásánál említik meg, hogy milyen megnyugtató érzés az ablakból kitekinteni az apátság kertjére. A heiligenkreuzi időkben alakították ki a barokk kertet, gyümölcsösök és fasor alkotta a mai nevén emlegetett Várkertet, amely ma a város legnagyobb közparkja. A helyi védettséget élvező terület számos növényritkaságot felsorakoztató angolparkból és egy barokk kertből áll. Jelentős épülete a Narancsos-ház.
46.8295632,16.4572251
(
Térkép
)
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. A Zala folyó partjára tervezték a házat, mert a kovácsolt anyag lehűtéséhez elengedhetetlen a víz.
Szentgotthárd egyik legszebb éke a Máriaújfalu településrész szélén elterülő Hársas-tó. A szomszédos Apátistvánfalva erdejében eredő Hársas-patak táplálta mesterséges tó nemcsak a horgászok, hanem a fürdőzők és kirándulók körében is kedvelt. A tóparti sétány mellett épült ki az 1 km hosszú Hársas-tó tanösvény, ami a tó és környékének élővilágát, a vidék építészeti értékeit mutatja be.
46.8485919,16.3954304
(
Térkép
)
A régi hagyományos őrségi parasztporták képéhez hozzátartozik a házakat körülölelő gyümölcsös, valamint a házaktól távolabb, a meredekebb domboldalakon kialakított kaszálógyümölcsös, mely tág hálózatban álló, különböző korú fáival mindmáig a tájkép egyik jellegzetes alkotóelme és élőhelye. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által Őriszentpéteren létrehozott Csörgőalma Gyümölcsöskertben mintegy 50 alma, körte, cseresznye, szilvafajtát gyűjtöttek össze megőrzési és bemutatási célból.
16.4148222,46.8414481
(
Térkép
)
A henye boroszlán (Daphne cneorum) az Őrségi Nemzeti Park címernövénye, hiszen heverő szárú alfaja kifejezetten az Őrségre jellemző. Legerősebb állományai az Őrség központi részén találhatóak, melyek közül kiemelkedik a szalafői üzemi út mentén, a vízelvezető árok tetején, oldalában és az erdőszélen, közel 1 km hosszan húzódó állomány. Több kisebb állománya ismert Őrihodos község határán belül is, ám ezek mind veszélyeztetettek.
46.759991,16.3415323
(
Térkép
)
Egy jellegzes parasztiparos háza táját, életformáját szemlélteti a magyarszombatfai fazekasház. Itt láthatók azok a korongok és edényféleségek is, amelyek a 19. század végétől a 20. század közepéig Szombatfán és környékén készültek. A 19. századi, borona- (gerenda-) falú lakóépület szobája és füstöskonyhája a szegényparasztok 19. század végi lakását mutatja, amelyben sok az egyszerű keményfa bútor. Az épület legrégibb részében, a kamrában rendezték be a fazekasműhelyt.
46.8091456,16.3086219
(
Térkép
)
A napjainkban közigazgatásilag Hodošhoz tartozó Kapornakon a Magyarországon már elterjedtnek mondható Tündérkert mozgalom keretében helyi gyümölcsfajták megőrzését célzó gyümölcsöst létesített a falu lakossága. Az elkerített, kb 30x50 m nagyságú területen mintegy 60 db fiatal, 1-1,5 m magasságú gyümölcsfa található.
46.8480971,16.4017447
(
Térkép
)
Őriszentpéter árpádkori római katolikus templomáról nevezetes, melyet mély árok és kettős sánc övez. Az egykori várfalhoz a téglákat a templomdomb alatt álló, eredeti formájában helyreállított téglaégetőben égették ki. Az 1500-as években több ilyen kemence is működött, de ez ideig még csak ezt az egyet találták meg. Maradványait az 1980-as években tárták fel. Föléje az Országos Műemlék Felügyelőség védőépületet húzott.
Fő út 48 , 9982 Orfalu
Mali Triglav - ez a szikla, amely a Triglav Nemzeti Parkból származik - a szlovén és a fogyasztói szlovének egységének szimbóluma. Az emlékmű pillérében, amelyet 2007. augusztus 25-én ünnepélyesen emeltek és áldottak meg, hét kőből állt mind a hét szlovén falu Porabjéből. A KTD Andovci a Művészetek Háza és a Porabskaya Tanya mellett található emlékműért felelős.
46.901991,16.5690994
(
Térkép
)
A Szőce falu határában, a Szőce-patak völgyében található, 127 ha területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A természetvédelmi terület legértékesebb része a völgytalpon húzódó rétek láncolata (14 ha) — ezt a helybéliek „széles víznek”, illetve „széles vízi rétnek” nevezték el. Legjelentősebb növénytársulása a tőzegmohás láp (Sphagnetum).
46.840396,16.4158802
(
Térkép
)
A Helytörténeti Gyűjtemény Károlyné Szikszay Edit nevét viseli és az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak segítségével az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit.
Szentgotthárd műemlékei közül legidősebb a magtár-színház, így ez az épület végigkíséri a város történetének évszázadait. A ciszterek letelepedésük időszakában egy, a korához képest nagy léptékű templomot építettek. Ezt 1605-ben Wolfgang Tieffenbach császári kapitány a Némethy Gergely vezette hajdú csapatok közeledtétől félve felrobbantotta.
Začetek gradnje cerkve sega v daljnje leto 1200, prvotni cerkveni objekt, ki je bil na tem mestu naj bi nastal že veliko prej. Najznamenitejša dela cerkve sta edinstvena gotska rozeta nad vhodom v cerkev narejena iz enega samega kosa kamna in kamniti gotski kip Marije iz leta 1470. Do leta 1898 se je cerkev imenovala Marija v trnju, od konca 19. stoletja naprej pa se imenuje cerkev Marijinega vnebovzetja.
16.3108832,46.8667018
(
Térkép
)
A Szalafői Őserdő története alapján korántsem nevezhető „ős erdőnek”, viszonylagos érintetlensége alig több, mint fél évszázadra vezethető vissza. Mégis hazánk egyik leghosszabb ideje érintetlen erdőterülete, ezért kiemelt természeti és tudományos értékkel bír. A Szalafői Őserdő értéke és jelentősége abban áll, hogy magterületén tanulmányozható a szántóból indult erdőfejlődés, szerkezetátalakulás és az erdei életközösség ennek megfelelő változásai.
46.876321,16.5479583
(
Térkép
)
A Vadása völgyben, a Vadása patak vízének felhasználásával 1968-ban kezdték kiépíteni a Vadása-tavat. Az elnevezés onnan ered, hogy a környéken sok róka élt, lyukakat ástak a patak mentén, így lett a patak neve vad-ásta, vad által ásva, vagyis Vadása. Tiszta vizét 12 forrás táplálja. A 200 méter széles, 350 méter hosszú tó a nyári hónapokban a kirándulók kedvelt helye. A Vadása-tó két tóból áll. A kisebb vízfelületű, újabb tó vadregényes, sűrű erdő közepén fekszik, vízéből tuskók állnak ki.
46.8629754,16.329723
(
Térkép
)
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése.
1957. december 15-én, a mai napig ismeretlen tettesek brutális módon meggyilkolták Brenner János rábakethelyi káplánt. A vértanú lelkipásztorról hosszú évtizedeken keresztül, a kommunista diktatúra miatt, nyilvánosan nem lehetett megemlékezni. A rendszerváltozás utáni első hivatalos megemlékezés 1992. december 13-án volt, amikor a vértanúságának helyszínétől néhány méterre, a zsidai iskolakápolna előtt, egy emlékkeresztet állítottak.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Majd Dankovics Ferenc halála után Cseri Lászlóné Márta vette át a gyűjtemény gondozását, a rábafüzesi iskola bezárásáig.2006-ban KÉPTÁRAT alakított ki a rábafüzesi fiókkönyvtárban, a gyűjtemény alapján. 2009-ben megnyitottuk a Dankovics házaspár egykori gyűjteményéből a HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS a fiókkönyvtárban.
46.844631,16.4057931
(
Térkép
)
1790-ben, II. József türelmi rendelete után épült (az egyházközséget már 1783-ban létrehozták). Az orgonaház és a szószéket pár évvel a templom felépülte után készítették helyi mesterek. A késő barokk stílusú épület egyhajós, téglalap alaprajzú. A bejárati homlokzat előtt magasodó torony földszintje nyitott, három oldalról félkörívben záródó bejáratokkal. A torony falait a kórus szintjén egy, a padlás szintjén három, a harangok szintjén négy, félkörívben záródó ablak töri át.
46.7329253,16.3708688
(
Térkép
)
Velemér büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb középkori román stílusú műemlékével, a Szentháromság-templommal. A templomot a Szécsi család tagjai építették a XIII. század végén (Anjou-korban), Papréten jobbágyaik számára. A gótikus stílus jegyeit magán viselő épületet Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé.
.jpg)
46.8629754,16.329723
(
Térkép
)
Az őrségi emberek által létrehozott, 4-5 méter átmérőjű kis tavacskákkal még mindig találkozhatunk az őrségi portákon, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még meghatározó szerepet játszottak az őrségiek mindennapjaiban. Eredendően a jószágok itatásához, és az öntözéshez szükséges víz összegyűjtése miatt ásták őket. Kultúrtörténeti értékük igen jelentős.
46.8446312,16.4057931
(
Térkép
)
Az Őrség egyik legismertebb emlékműve. A Zala völgyének első temploma a 13. század közepén már biztosan állt, építtetése bizonyosan az itteni őrökhöz – a Zalaőrökhöz köthető. Erre utal a templom védőszentje is: Szent Péter, aki a Menyország kulcsait birtokolja, az őrök védőszentje lehetett, akik az ország „kapuját és kulcsait” őrzik. A templomhajó és a nyugati torony gazdag román kiképzésű, amelyhez nagyméretű gótikus bővítés csatlakozik.
46.8382611,16.4151029
(
Térkép
)
Razstava je bila ustanovljena leta 2003 kot samostojna zbirka, ki temelji na večdesetletnem delu predsednika Lovskega društva Széchenyi Zsigmond iz Őriszentpétera, Mátyása Gömbösa. Razstava je osnovana na trofejah gostitelja razstave, na trofejah divjadi, ulovljenih v Őrségu, med katerimi so kapitalni jelenovi rogovi in veliki podočniki (čekani) divjega merjasca, zanimivi srnjakovi rogovi in trofeje divjih živali, odstreljenih zaradi njihovih neustreznih genskih lastnosti.
46.8853889,16.5333113
(
Térkép
)
Őrimagyarósdot az Árpád-korban a határvédő őrök alapították. 1270-ben V. István király bocsátotta ki a „monorosdi” őrök kiváltságlevelét, mely jogaikat és kötelességeiket részletesen meghatározta. Őrimagyarósd vára, erődítménye a török hódoltság idején keletkezett. A magyarósdi Darabos család saját nemesi udvarházát alakította át védelmi célból 1590 körül.
46.8320772,16.4654611
(
Térkép
)
Az Őrség jelképévé vált pankaszi szoknyás harangláb 1755 óta emelkedik a település legmagasabb dombján. Az őrségi népi építészet eme jellegzetes építményei közül a pankaszi a legrégibb és leglátványosabb. A jórészt tölgyfából épült, jellegzetes őrségi műemlék érdekessége, hogy a toronytörzs és a sátortető szerkezeti részei megfelelő állapotban maradtak, így az idők során pusztulásnak indult más szerkezeti elemeket ki tudták cserélni a harangláb lebontása nélkül.
46.7997209,16.4733671
(
Térkép
)
A Szatta község határában található famatuzsálem korát 400 évre teszik, eredetének története egészen a törökdúlásig vezet vissza. A legenda szerint a törökök haragja elöl a gyermekével együtt menekülő asszony letört egy hársfa ágat és a földbe szúrta az utókor számára. A kis ágacska megtelt élettel, növekedett és élete ma már több évszázadra tekint vissza. 2015-ben az év fája szavazáson 2. helyezést ért el.
A település régi temetőkápolnája a mai napig fennmaradt, s a Rába folyó bal partján, a kaszagyár szomszédágában található kis ligetben áll. A római katolikus kápolna épülete barokk eredetű, ma gótikus stílusú, s a heiligenkreuzi és zirci apátság idején a ciszterek temetkezési helye volt. Főoltára barokk stílusú, Joseph Schnitzer műve. E kápolnába temetkeztek 1756-tól a rend elhunyt tagjai.
A múzeum épületét, az ún. „Stájer-házat” a Wieser József báró által 1902-ben létesített kaszagyár külföldi munkásai részére építették. Szép, oszlopos árkádú feljárójával meghatározó szerepet töltött be a városkép alakulásában. 1983-tól, Szentgotthárd alapításának 800. évfordulójától ad otthont a Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeumnak.
46.839637,16.2857755
(
Térkép
)
A ma Szlovéniához tartozó község kétségkívül legismertebb és legjelentősebb természeti értéke a Dolenci-patak által táplált Hodosi tó. E völgyzárógátas elven kialakított vízállás a tájkép meghatározó eleme. Kiemelt természeti értékét elsősorban madárvilága indokolja, mely alapján része a Fontos Madárélőhelyek (IBA) nemzetközi hálózatának is. A félszáz itt fészkelő madárfajon túl további ugyanennyi fajnak van adata a madarak vonulási időszakából.
46.69379,15.89057
(
Térkép
)
Kapelica z zvonikom je bila najverjetneje zgrajena na prelomu 19. in 20. stoletja. Imenuje se tudi Žalostna mati božja. V pritličnem delu zvonika so v stranskih nišah novejše poslikave. Vsako leto se v mesecu maju pri vaški kapeli odvija vremenska maša.
46.8146642,16.3444604
(
Térkép
)
Az Őrségi Nemzeti Park területén fészkelő, hozzávetőleg 50 pár fehér gólya egy ötöde egyetlen településen, Bajánsenyén belül található. A többi településhez képest ez kimagasló arány, ami részben magyarázható a településszerkezettel. A több km hosszú út mentén sokkal több fészkelési lehetőséget találnak a gólyák, mint az Őrségre jellemző kisebb, szeres falvakban.
46.7898336,16.3380645
(
Térkép
)
To je najstarejša cerkev Őrséga, njena zgodovina sega vsaj v 12. stoletje. Stavba je bila porušena šele v drugi polovici 18. stoletja, ves material je bil vgrajen v takrat grajeno protestantsko cerkev. Cerkev je nekoč stala na starem pokopališču, na tem mestu je danes informacijska tabla.
A fürdő a valódi spa, wellness- és gyógyfürdők minden igényét kielégíti. A medencéket a közelben levő parkban található termálkút látja el cca.: 35° C fokú termálvízzel. A kikapcsolódni vágyó vendégek egy valódi mediterrán világba csöppenhetnek: a termálfürdő hatalmas üvegkupolája alatt pálmafák, banánfák és egész évben zöldellő növények biztosítanak különleges hangulatot. Itt még a januári hidegben is mediterrán nyár lakozik.
A Nagyboldogasszony templom 1748-1779 között épült Franz Anton Pilgram tervei alapján, letisztult barokk stílusban. A templom alapkövét 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés olyan gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben sor kerülhetett a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett.
A Szentgotthárdra érkező ciszterek először lakhelyük, a kolostor építésébe kezdtek 1740-ben. A terveket szintén Franz Anton Pilgram készítette. Először a déli szárny megépítéséhez fogtak hozzá, amelybe a szerzetesek 1746-ban már beköltözhettek. A kolostor mai része 1750 körül készült el teljesen, ám a templom körül szimmetrikusra tervezett északi rész már nem valósult meg.
Ma a városháza foglalja el a ciszterek szobáit.
A vallás és közoktatásügyi minisztérium 1893. szeptember 1-jével engedélyezte egy algimnázium megnyitását Szentgotthárdon. Két évvel később a Herczeg Zsigmond tervei alapján, Loetz Henrik által felépített és már be is rendezett gimnáziumban elkezdődhetett a tanítás. Felminősítése után a főgimnáziumi státusz lehetővé tette az érettségi vizsgát, amelyre először 1906. június 26-án és 27-én került sor. Az 1907/8 tanévtől már "Szentgotthárd magyar királyi állami főgimnázium" lett a neve. 1947.
Kapelica z zvonikom je bila postavljena leta 1947. Ima manjši lesen zvonik z dekorirano pločevinasto streho. Na stranskih fasadah so manjša neogotska okna. Posvečena Srcu Jezusovemu je bila postavljena v spomin na srečno vrnitev Ivana Potočnika iz nemške vojske. Vsako leto ob kapelici poteka blagoslov velikonočnih jedi.
Szentgotthárd főtere a XVIII-XIX. században épült házaival megőrizte az egykori, polgáriasodó város képét. Egy darabka történelem minden egyes épület. Iparos műhelyeknek, kávéházaknak, kaszinónak, nyomdának, kulturális és művelődési köröknek adtak otthont a múltban a főtéri házak, amelyekben ma üzletek, kávézók és lakások kaptak helyet. A kellemes kisvárosi hangulatú, mégis nyüzsgő téren áll a település alapítójának, III.
46.7898336,16.3380645
(
Térkép
)
Območje, znano pod imenom Gozdni park ali gozd Laczó, je eno od najstarejših prireditvenih prostorov v Őriszentpétru. Spomini segajo v prvo polovico 20. stoletja, ko je bil Gozdni park zelo priljubljena in obiskana lokacija ne le za lokalno prebivalstvo, temveč tudi za obiskovalce Őrséga: tu so se odvijali krajevni in regionalni kulturni dogodki; med domačini, ki so se zanimali za šport, pa je bilo zelo priljubljeno teniško igrišče ob cesti in pozneje igrišče za odbojko. V sedemdesetih letih 20.