A Hrastovec kastély

 Hrastovec v Slov. goricah 22, 2230 Lenart v Slov. goricah ( Térkép )

Leírás

A Pesnica folyó völgye fölött emelkedő dombon magasló Hrastovec kastély a szlovéniai Stájerország egyik legnagyobb kastélya. A Hrastovec – Gvtenhage név 1265-ben kerül először említésre, éspedig a földesúri telekkönyvvel kapcsolatban, de okkal feltételezhetjük, hogy a név bizonyos településhez vagy kisebb kastélyhoz kapcsolódik. Mindenképp bizonyított, hogy a hrastoveci kastély már 1294-ben létezett, hiszen Hrastoveci Adelaide, a reini (Runa) ciszterci kolostor számára kiadott ajándékozási okmányban Henrik der Hager – Hrastoveci neve is szerepel. 1338-ban a hrastoveci kastély Landsbergi Friderik tulajdona volt, amelyet a források a hrastoveci Szent Ožbolt kápolnával kapcsolatban említik. 1430 és 1433 között a Hrastovec nemesi család kihalt, a tulajdonuk pedig a Holleneggék kezébe került. A kastély Hrastovecben és tulajdonosa, nem. Hollenegg András (Andrej pl. Holleneški), amelynek III. Frigyes császár ebben az évben vásári jogot adományozott, ami alapján András olyan uradalmat alapíthatott, amelynek saját bírósága volt, valamint vadászati és horgászati joga. A Hollenegg család konfliktusba került az akkoriban emelkedő Herberstein családdal, amelyek bírósági ítélet alapján 1481-ben a Hrastovec kastély tulajdonosai lettek. konfliktusba került az akkoriban emelkedő Herberstein családdal, amelyek bírósági ítélet alapján 1481-ben a Hrastovec kastély tulajdonosai lettek. Már a hatalmas kastély látványa is jelzi, hogy a tulajdonosai fontos nemesek voltak. Közülük főleg Žiga Herberstein államférfi, diplomata és értelmiségi (1486-1566) emelkedik ki, aki a kastélyt többször is meglátogatta. A Herberstein család a birtokot és a kastélyt jelentősen megnagyobbította. A kastély 1802-ig maradt a tulajdonukban, amikor a Pauer fivérek vásárolták meg. Herbersteiniek 1909-ben ismét visszavásárolták és egészen a második világháborúig az övék maradt. A kastélyban 1948-ban Hrastovec – Trate Mentális és Idegbetegek Intézetet hoztak létre, amely még ma is működik. A hatalmas kastélyt nézve megállapíthatjuk, hogy a várkomplexum északi részében található barokk épületszárny a déli részén emelkedő erődítménytornyok közé helyezett késői reneszánsz létesítményektől stilisztikailag lényegesen eltér. A déli reneszánsz épületrész, amely 1600 körül épült, még ma is középkori képet nyújt, miközben az északi, 1655-1666 között átépített rész könnyed hatást nyújt és Domenico della Torro olasz építész munkája. A kastélyon az utolsó jelentős építészeti beavatkozásra a 18. század harmincas éveiben került sor, amikor a várat barokk elemekkel gazdagították. A kastély belső berendezését részben különböző múzeumi gyűjtemény őrzi, főleg a ptuji Területi múzeum (Pokrajinski muzej Ptuj). A várkomplexum részét a halastavak rendszere is képezi.